Zala megyében a szarvasbőgés idején 616 gímszarvasbikát bíráltak el a hatósági trófeabírálaton. A kilőtt gímszarvasok csaknem 60 százaléka érmes helyezést ért el, hét példány trófeasúlya pedig meghaladta a 12 kilogrammot – tájékoztatta a megyei kormányhivatal osztályvezetője kedden az MTI-t.

Lázár Attila elmondta: a legnagyobb, 13,56 kilogramm trófeasúlyú aranyérmes (239,73 pont) gímszarvasbikát magyar bérvadász ejtette el Babosdöbréte határában, a Zalaegerszegi Nimród Vadásztársaság területén. Hat társa – két magyar, négy osztrák és egy francia vadász – ugyancsak 12 kilogramm feletti trófeasúlyú vadat lőtt ki a zalai erdőkben.

A hatósági vizsgálaton szeptember 1. és október 10. között 616 gímszarvasbika trófeát mutattak be a trófeabírálaton, közülük 356 trófea érmes helyezést ért el.
A kilövések több mint 24 százaléka szakszerűtlen volt, mert még fejlődőképes, nem golyóérett példányok kerültek puskavégre. Egy évvel korábban 660 gímszarvas került puskavégre: a trófeák 52,7 százaléka lett érmes, a kilövések 18,4 százaléka volt szakszerűtlen.

A kapitális vadak többségét külföldi vadászok ejtették el. Az elmúlt évben több mint harminc országból érkeztek vadászok a zalai erdőkbe. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának adatai szerint a külföldi bérvadászok összesen 4148 vadászengedélyt váltottak ki a megyében: az osztrákok közel 2680, a németek több mint félezer, az olaszok pedig csaknem 400 engedélyt váltottak ki. Szép számmal járják a zalai erdőket svájci, szlovén és szlovák bérvadászok is. Az állami vadászjegyet mintegy 2500 magyar vadász váltotta ki.

A becslések szerint 7300 gímszarvas él a zalai erdőkben. A kilövési terv szerint 2015. január 31-ig összesen 1500 gímszarvasbika kerülhet terítékre. A nyári esőzések, a szeptemberben lehullott nagy mennyiségű csapadék viszont megnehezítette a vadászatot. A víz borította területeken a vadászok csak nehezen tudtak eljutni a bőgőhelyekre, például a Zala-, Principális völgyébe, a söjtöri, a baki berekbe – ismertette Lázár Attila.

Hozzáfűzte: a gímszarvasok megváltozott viselkedése szintén kiszámíthatatlanabbá teszi a vadászatokat. Új utakat, főutat építenek a megyében, a vadkárok enyhítésére mind nagyobb területet vesznek körül vadkárelhárító kerítésekkel. A nagyvad így egyre nehezebben tudja megközelíteni a klasszikus bőgőhelyeket, ezért új útvonalat keres. Ezt az is igazolja, hogy a gímszarvasok egyre nagyobb számban tűnnek fel korábban nem ismert helyeken, míg a klasszikus bőgőhelyen kevesebb példány látható.